A Setét Torony (The Dark Tower)

2017/10/13. - írta: giskard reventlov

367-dark_tower_xxlg.jpg

Egy tinédzser fiú (Tom Taylor), akinek apokaliptikus rémálmai vannak, egy fegyverforgató (Idris Elba), akit a hite helyett már csak a bosszú vezérel, egy fekete ruhás férfi (Matthew McConaughey), aki rá akarja ereszteni a démonhordáját a világra és egy megfilmesíthetetlennek hitt, több ezer oldalas regényfolyam, ami...nos nagyon úgy néz ki, hogy tényleg megfilmesíthetetlen.

the_dark_tower_204255_991.jpg

Stephen King rendkívül aprólékos. Hogy ez mennyire negatív jelző is lehet, az számomra akkor derült ki, amikor nekiültem a könyvciklus első kötetének. Azt szokták mondani, hogy egy regény a 100. oldal körül kezdődik, és mondhatjátok, hogy nem voltam képes felnőni a feladathoz, de az is biztos, hogy én ebből nem bírtam 200 oldalnál többet, ráadásul isten tudja, mennyi volt még hátra. Az 'aprólékos' jelző itt átment 'irritáló'-ba, majd 'unalmas'-ba, én pedig végül feladtam. Nyilván szubjektív a vélemény, de van az úgy, hogy nem mi vagyunk a célközönség.

the_dark_tower_204319_504.jpg

A The Dark Tower kínkeservesen valósult meg. Mindenféle híreket lehetett hallani róla 2010 óta, volt mozifilm és sorozat ötlet is, sokáig tartott a forgatás is, de ha ez önmagában nem lenne elég nyilvánvaló, nézzük meg a játékidő hosszát: másfél óra. Egészen pontosan 95 perc. Mi készül manapság ilyen hosszban? Animációs filmek? Lassan már neki se állnak semminek két óra alatt, jelen esetben pedig egy aprólékos regényfolyamról van szó, 8 kötetben. Magától értetődő: a The Dark Tower rommá van vágva, ettől pedig egy zavaros katyvasszá válik, aminek se eleje, se vége, értelme meg még annyi se.

the_dark_tower_204359_431.jpg

Mindennek a közepén pedig olyan tehetségek mennek pocsékba, mint amilyen Idris Elba és Matthew McConaughey. Mindketten őrlángon égnek, a minden más esetben megkérdőjelezhetetlen karizmájukkal együtt, egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a szerepükkel, mintha a nézőhöz hasonlóan nem lennének képesek átlátni az összképet. Az pedig, hogy melléjük társul a világ egyik legfélrecastingoltabb központi alakja, Tom Taylor személyében, az már csak hab a tortán. Ez a gyerek csak életképtelen droid módjára bambul ki a fejéből, képtelenség megkedvelni, vagy együtt érezni vele. Elképzelhető persze, hogy a rendező nem instruálta megfelelően, meg aztán ez az első nagyjátékfilmje, így a tapasztalatlanság is látszik rajta, de ez még nem mentség.

the_dark_tower_204443_703.jpg

Sajnos több sebből vérzik a The Dark Tower, és az egyetlen, ami látszik rajta, az az izzadtságszagú erőlködés, hogy valamit végre letehessenek az asztalra, kvázi, mintha ki akarták volna csak pipálni a regény megfilmesítését.  Utólag persze könnyű okosnak lenni, de ha szám szerint négy forgatókönyvírónak (ebből az egyik a rendező maga) csak ennyit sikerült összetákolnia, akkor inkább bele se kezdtek volna.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbara-artalmatlan.blog.hu/api/trackback/id/tr1612968907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása