Atomszőke (Atomic Blonde)

2017/10/24. - írta: giskard reventlov

372-atomic_blonde_ver4_xxlg.jpg

Nem sok újat lehet mondani az akciófilm műfaján belül, így egy ideje a zsáner művelői jobb híján egymást másolják. Hogy ne menjünk messzebb, a Matrix sikere után mindenki bullet time akciójeleneteket akart forgatni inkább kevesebb, mint több sikerrel, aztán jött Jason Bourne, és mindenki elkezdte rángatni a kamerát, mint az őrült. De John Wick újabb változást hozott: most már a realisztikus(nak tűnő) akciófilm a menő, ahol a hatékonyság, a body count maximalizálása a cél. Most ez a trend, és pontosan ezt próbálja másolni az Atomic Blonde is.

Én azt szoktam mondani, hogy jó alapanyagból jól lopni bocsánatos bűn, és ha azt vesszük alapul, hogy a John Wick rendezőpárosának egyik fele ült az Atomic Blonde direktori székébe, elvileg tudott volna mihez nyúlni, és a módszer is rendben lett volna. Igen, a megfogalmazásból már sejthetitek, hogy ez a film a tyler durdeni hagyományoknak megfelelően csak a másolat másolatának a másolata.

atomic_blonde_180849_635.jpg

Az alapvető gondom már megint a játékidőben keresendő, de kivételesen nem azért, mert sok a két óra. Illetve dehogynem, azonban jelen esetben a sztori szerkezete miatt tűnik fel ennyire az idő múlása. Ugyanis az Atomic Blonde nem több egy kémtörténetbe oltott akciófilmnél, viszont többnek akar látszani ennél, és pont emiatt vérzik el. Egy kémsztori alapból épp elég fordulatot hordoz magában, szükségtelen még egy plusz flashback szállal megterhelni, mert megakasztja a ritmust, és ha az leül, a néző is elkezd fészkelődni az ülőgumóin.

atomic_blonde_181052_083.jpg

Gondolom, az alapkoncepció az volt, hogy kapjunk egy szövevényes történetívet, a logikai buktatókat, egyéb hézagokat és fehér foltokat pedig majd elfedi az amúgy első osztályú retró dizájn, és a 40-en túl is elképesztően szexi Charlize Theron. Nos, mivel ez utóbbi már csak hab a tortán, kezdjük inkább a főétellel, mert a dizájn tényleg hibátlan. Szeretett fővárosunk most épp a fal leomlása előtti, ketté osztott Berlint alakítja, hála a szocreál építészetnek, úgyhogy lehet vadászni az ismerős helyszíneket az alapból is menő gangos bérházak között. Mindez csúcsra járatott szintipop ütemeket kap zenei aláfestés gyanánt, szóval aki szereti a korai Depeche Mode-ot, vagy David Bowie-t, vagy velem ellentétben nem kap azonnal sikítófrászt, amint felcsendül a 99 Luftballons című sláger, nos azt hiszem azoknak ez lesz a soundtrack-ek netovábbja.

atomic_blonde_181223_564.jpg

Ezt tetézi a címszereplő, azaz Charlize Theron, aki maga a két lábon járó femme fatale, igazi hűvös szépség, füstösen búgó hanggal. Nem mellesleg brit angolt használ, ami csak a film közepe táján esett le nekem, pedig erre érzékeny szokott lenni a fülem. Hogy a némettudása ezzel szemben mennyire dobhártya szaggatóan borzalmas, az már csak azért is vicces, mert már éppen fintorogtam volna miatta, amikor a jelenetbeli partnere is pont erre tett gúnyos megjegyzést. Poénos tud lenni, ha összekacsinthatunk a forgatókönyvvel. De, hogy miért emeltem ki a dizájnt és a színésznőt? Mert mindkettőre durván rájátszanak az alkotók, és nem a jó értelemben. Ez a két elem nem viszi el a hátán a filmet, nem foltoz be semmilyen hibát, ellenben tökéletesen öncélú eszközzé válik. Azaz mindkettő szép és jó, csak hát erőltetetten az.

atomic_blonde_181324_858.jpg

Amik mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül, azok az akciójelenetek, elvégre eleve ezért ülünk be a filmre. Ha valaki látta a John Wick első és/vagy második részét, nagyjából tudja, mire számíthat, én is fel voltam készülve valamelyest, de még így is sikerült meglepniük. Már az első harmadban is van néhány kisebb összecsapás alapozásnak, de úgy fél óra táján van egy nagyobb jelenet, hogy aztán úgy 1 óra körül még arra is rendesen rálapátoljanak. Ez utóbbiban elképesztően kevés vágást lehet ténylegesen észrevenni, egyetlen folyamatos snittnek tűnik az egész, csontropogtatóan közelről fényképezve, már-már az FPS-nézet látszatát keltve. Nem egy pörgős akciójelenet, de az operatőri munkát tanítani lehetne, és Theron is nagyon odateszi magát, simán hihető, hogy nemigen használt dublőrt (ha valakit bővebben is érdekel a téma, ide kattintva kaphat némi háttéranyagot egy adott jelenet felépítéséről magától a film stunt coordinatorától).

atomic_blonde_181453_378.jpg

Nem egy rossz film az Atomic Blonde, csak kissé túlbonyolították. Ha a "megölték a kutyáját és ellopták a kocsiját, ezért elmegy, és megbosszulja"-vonalon maradtak volna, most azt mondanám, ez a film az előd méltó párja. Így viszont nekem eléggé egyszernézős darab lett a végeredmény, még ha nem is a szegény ember női John Wickje.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbara-artalmatlan.blog.hu/api/trackback/id/tr8813068286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása