Gringo

Harold Soyinka (David Oyelowo), egy gyógyszeripari cég ügyintézője feje felett kezdenek összecsapni a hullámok. Nem elég, hogy mindenki őbelé törli a lábát, rezeg a léc állásában is, elhagyja a felesége (Thandie Newton) egy másik férfi miatt, ráadásul még el kell utaznia a főnökeivel (Charlize Theron, Joel Edgerton) Mexikóba, mert gond adódott az általuk gyártott tabletta formájú orvosi marihuána terjesztésével.

Több szereplő, több cselekményszál, több idősík, egyetlen központi dolog körül. Ehhez hasonló filmet nem könnyű úgy vászonra vinni, hogy közben még kúlnak is látsszon. Nash Edgerton, rendezőnek sajnos beletört a bicskája. De még így is sikerült egy egészen szórakoztató két órát prezentálnia.

Azt hiszem, ez a Gringo egyetlen, vagy legalábbis a legnagyobb baja: hiányzik belőle a lazaság. A sztori jól átgondolt, és a kivitelezés sem hagy sok kívánnivalót maga után. Az amerikai helyszínek kékes-szürkésre vannak szűrőzve, Mexikó pedig inkább sárgás-barnás, hogy jól megkülönböztethető legyen; képileg is, nem csak hangulatában. A színészek egytől-egyig rendben vannak, David Oyelowo úgy hozza a szerencsétlen kisember figuráját, mintha erre született volna, Joel Edgerton elsőosztályú vállalati s*ggfej, aki átgázol mindenkin, Charlize Theron pedig volt már dögös néhányszor (legtöbbször), de ez egy egészen új szint még tőle is. Sharlto Copley nyúlfarknyi szerepet kapott csak, de mindent megtesz, hogy ellopja a showt, és hát gyakorlatilag sikerül is neki.

Végig olyan érzésem volt, mintha a rendező az Ocean's-filmek hangulatát próbálná másolni, vagy legalábbis mintha azok farvizén evezne. Nincs ezzel különösebb baj, mindegy, hogy önállóként kezeljük, vagy másolatként  tekintünk rá, így is úgy is tényleg elég szórakoztató film a Gringo, csak ez az utánérzés ne lett volna. Nem tudom, mi lehetett a gond, de valahogy hiányérzetem volt közben is és utána is. Nem állt össze. Így azonban bármennyire sajnálom, csak egyszernézős marad a végeredmény. Nem volt rossz időtöltés, de semmi nyomot nem hagyott bennem.