A vihar magja (Into the Storm)

Közepes, kvázi talált kamerás katasztrófafilm tornádókról. Nincs vele komoly baj, eltekintve néhány erőltetett cselekményszáltól.

Mert ugyan egy viharvadász csapatot követünk nyomon a film nagy részében, de másfél órában az is unalomba fulladhat, így kapunk mellé még családi drámát, meg két vadbarom rednecket, akik a helyi jackass-brancs képviseletében akarnak youtube-sztárok lenni. Na ez az utóbbi nagyon nem kéne a filmbe, de a családi szál sem a legerősebb.

Nem tudom, mennyi lehetett a film költségvetése, de az biztos, hogy nem a trükkökön spóroltak. A színészeken viszont már annál inkább, mert az egyetlen úgymond ismert arc az a Sarah Wayne Callies, aki már a Prison Break-ben, és a The Walking Dead-ben is simán pályázhatott volna a "Worst Casting Ever"-különdíjra. Bár azt mindenképp a javára kell írni, hogy most a tűréshatáron belül maradt, nem idegesített halálra a jelenléte.

Visszatérve a trükkökhöz: a tornádók tényleg jól néznek ki (már, ami a megvalósítást illeti). Nagyon durva látványt nyújtanak, ahogy átrendezik a tájat, akár épületeket téve a földdel egyenlővé. Ember legyen a talpán, akinek nem szorul össze a záróizma egy ilyet látva, akár kis képernyőn is.

Ami viszont "műfaji" sajátosság, és amit sokan nehezen, vagy egyáltalán nem tolerálnak, az maga a kvázi talált kamerás megvalósítás. Azért hangsúlyozom, hogy kvázi, mert rengeteg olyan felvételt látunk, amikor effektíve nem filmez senki, tehát sokkal nehezebben is vonatkoztatunk el a látottak fiktív mivoltától. És ami még szintén zavaró, hogy az ilyen moziknál előbb-utóbb feltehetjük a jogos kérdést, hogy XY miért is filmez még mindig, ahelyett, hogy hanyatt-homlok menekülne, mint minden épeszű ember az adott helyzetben? Nos ezt a kérdést sajnos ebben a műben túl sokszor tehetnénk fel, és ez sokat ront az összképen.

Szóval talált kamerás- és/vagy katasztrófafilm rajongók nyugodtan megnézhetik, egynek jó, de maradandót nem alkot.