Men in Black - Sötét zsaruk a Föld körül (Men in Black: International)

Hiába látom a megszokott betűtípust a kezdő képsorokon, hiába hallom a zenei főtéma ismerős taktusait, és hiába vannak a szereplők fekete ruhában, a Men in Black: International olyan messze van az eredeti alapanyagtól, mint ide Hódmezővásárhely. Pedig alapesetben egy Men in Black-film nem több a közepesnél csak egy kicsit szórakoztatóbb blockbusternél; vicces, látványos, jól működik a kémia a főszereplő páros között, és ennyi. A látvány és a viccek ízlés dolga (szerintem a film egyikben sem jeleskedik, sőt), de hogy a kémia is csak időnként működjön, az már tényleg menthetetlenné teszi a végterméket (imdb rating "lapzártáig": 5.6, míg az előző részeké kronológiai sorrendben: 7.3, 6.2 és 6.8).

Mert pontosan ez a helyzet. A Men in Black: International egy futószalagon legyártott, színtelen-szagtalan műanyag termék. A stúdió brainstormingját nagyjából úgy tudom elképzelni, hogy valaki bedobta a fejesek közül, hogy mivel a legutóbbi etap is 7 éve volt már, kéne kezdeni valamit a franchise-zal. "Will Smith mostanában nem gázol térdig a kasszasikerekben, szóval, ha eleget csengetünk neki, beadja a derekát, de Tommy Lee Jones már elmúlt 138 éves, kizárt, hogy rá tudjuk venni még egyszer egy ilyen blődlire. Nem gond, majd spin off-nak becézzük a filmet, az most úgyis nagyon megy mindenkinek. De akkor kik legyenek a főszereplők? Fú, láttátok a Thor: Ragnarok-öt? Chris Hemsworth tök jó fej volt benne, és azzal a csajjal egész jól működtek együtt a vásznon.....hogyishívják? Tessa Thompson. Ő lesz az. Na, valaki hívja fel az ügynöküket, aztán hagy szóljon. Sztori? Az nincs, de nemzetközi szintre kell emelni a cuccot, mert a fókuszcsoportok szerint New York, mint helyszín már dögunalmas."

És ennyi. A tény, hogy az eddigi részekben még említés szintjén sem létezett semmiféle londoni részleg, meg párizsi féregjárat az Eiffel-toronyban, az nyilván senkit sem érdekel; f*ck logic. És ugyan hőseink simán elutaznak egy incidens miatt Marakesbe, de odáig már úgy látszik nem terjedt az írók agya, hogy akkor miért nem létezik rögtön marakesi részleg is, vagy legalább marokkói, netán afrikai? Mi szükség a londoni kirendeltségre? New Yorkból nem lehetne ugyanazon a (szintén tökfeleslegesen álcázott) "gyorsvasúton" elutazni bárhová? De persze ez csak egy a kisebb-nagyobb logikai vakfoltok közül, amikben annyira hemzseg a film, hogy akarva-akaratlanul beléjük botlik az ember.

Persze nem lenne ezzel komoly gond, mindenki látott már szórakoztató marhaságokat, én meg aztán pláne, csak hát a Men in Black: International inkább marhaság, semmint hogy szórakoztató lenne. Az úgynevezett történet nem elég, hogy csak vázlat szintjén létezik, de ráadásul még nyögvenyelősen is halad csak előre, a "nagy rejtély" konkrétan a film cold openjéből kitalálható, annyira átlátszó, a sötét oldalt képviselő "ikerpár" pedig egyáltalán nem félelmetes, pedig nagyon úgy akarják beállítani őket. Hogy a sokat emlegetett, aztán végül egy szimpla, kvázi-együtéssel elintézhető szörny szintjére degradált Hive (fogalmam sincs, milyen nevet kapott a szinkronos verzióban, de remélem, nem Kaptár, az baromi elcsépelt lenne) mennyire nulla, mint ötlet, abba inkább ne is menjünk bele, amúgy is minimum utánérzés gyanúja áll fent (értsd: szép szó a lopásra).

A főszereplőknek mintha fogalmuk sem lenne, milyen filmbe csöppentek, csak sodródnak egyik helyszínről a másikig. Hemsworth gyakorlatilag ugyanazt hozza, mint a legutóbbi két Marvel-filmben (van is erre egy viccesnek szánt, de ehelyett borzasztóan izzadságszagúra sikerült utalás), pedig nyilvánvalóan képes ennél többre is, Tessa Thompson pedig minden átmenet nélkül hol zöldfülű újonc, hol pedig konkrétan mindennek a szakértője, de csak a jó ég tudja, honnan szerzett ehhez háttérinfót. Komolyan olyanok, mintha egyáltalán nem kaptak volna rendezői instrukciót, úgyhogy megpróbálták saját belátásuk szerint megformálni a karaktereiket, aztán ahogy esik, úgy puffan. Üde színfoltként maximum a Kumail Nanjiani által szinkronizált Pawny figuráját lehetne megemlíteni, de egyrészt a színész jellegzetes orgánuma (a szintén jellegzetes pakisztáni hanglejtéssel együtt) kizárólag az eredeti hangsávban érvényesül, másrészt szerintem azért az eléggé minősít egy filmet, ha egy animált karakter működőképesebb benne, mint az egész pereputty együttvéve.

Tisztában vagyok vele, hogy jó ideje rinyálok már arról, milyen minősíthetetlen a hollywoodi helyzet, és sajnos a Men in Black: International ennek "ékes" példája. Semmi ötlet, lesz-ami-lesz hozzáállás, bevétel orientált gondolkodásmód; ezek látszanak rajta. Na most egy 110 milliós büdzsé, kontra 250 milliós világszintű bevétel lehet, hogy megüti azt a mércét, amit én úgy hívok, "pénzüknél vannak", de sikeresnek semmiképp sem mondanám, minőséginek meg még annyira sem. Mint minden korszak, remélhetőleg ez is véget ér egyszer az Álomgyárban, én továbbra is azt mondom, nem kéne sokkal több erőfeszítés, esetleg egy minimális kreativitás. Mert az, ami mostanában megy, hát az elég vacak.