Földünk pusztulóban van. Ami termést nem visz el a penész, azt szép lassan megölik a folyamatos porviharok. És termés nélkül, élelem nélkül, lassú halálra van ítélve az emberiség is. De a NASA időközben fölfedez egy féregjáratot a Szaturnusz mellett, amin át egy új galaxisba léphetünk, új, lakható bolygó(ka)t felfedezve. Ezért is kérik Cooper, a tapasztalt ex-pilóta (Matthew McConaughey) segítségét, hogy családját hátrahagyva, egy csapatnyi tudóssal vállvetve mentse meg magát az emberi fajt.
A magam részéről tudatosan kerültem minden plusz információt a filmmel kapcsolatban, éppen ezért nem árulok el többet. Az előzetes megtekintése után ugyanis az volt az érzésem, hogy Christopher Nolan, rendező szándékosan ködösít, hogy a felfedezés ne csak a szereplőké, hanem a miénk is legyen, és higgyétek el, ha valóban ez lett volna a cél, akkor maximálisan igaza is volt. Ezt a filmet moziban kell látni, és lehetőleg minél nagyobb vásznon. Olyasfajta utazásban lesz ugyanis részünk, amit ha nem is fogunk hivatkozási pontként emlegetni évek múlva, az biztos, hogy egyedülálló élményt nyújt.
Egyre inkább úgy tűnik, Hollywoodban kétféle film készül: blockbusterek nagyon sok pénzből, vagy kis költségvetésű filmek. A kettő között tátongó egyre szélesebb szakadékban pedig ott vannak a Nolanhez hasonló rendezők, akik nem pusztán szórakoztatni akarnak, hanem próbálnak némi tudást csöpögtetni a fejekbe több-kevesebb sikerrel, és én becsülöm őket ezért. Mert ebben a filmben is több a tudomány, mint a fantasztikum, közben mégis valami elképesztő a látványvilága, de abszolút nem öncélú módon. És bár mind tartalmát, mind eszközeit tekintve más, de mégis komoly párhuzam vonható az Interstellar, és a Kapcsolat között, és nem csak azért, mert mindkettőben McConaughey szerepel.
És, ha már úgyis itt tartunk, McConaughey ismét fantasztikusan játszik. A lehető legjobb dolog volt, hogy újraindította a karrierjét, még akkor is, ha voltak neki korábban sokkal jobb alakításai azoknál az idétlen romkomoknál, amiket néhány éve bevállalt. Nem is újraindítás ez a részéről szerintem, inkább visszatérés a gyökerekhez, de igazából felesleges is megcímkézni a dolgot, a lényeg az, hogy kb. 2011 óta csak ehhez hasonló alakításai vannak, és remélem, ez így is marad.
Rajta kívül azonban külön nem emelnék ki senkit, és ennek is megvan az oka, majd, ha megnézitek, megértitek. Legyen elég annyi, hogy mindenki jó.
Eszembe sem jutna tökéletesnek bélyegezni, nyilván megvannak a maga hibái, de én többé-kevésbé megkaptam, amire számítottam. Lehet, hogy a katarzis nálam elmaradt, talán egy kicsit lassú a történetvezetés, de ezzel együtt is merem ajánlani. Azonban előre szólok, hogy a film egy pontján pár pillanatra nekem is elkerekedett a szemem, hogy akkor most mi is ez itt, de nem kellett sokat várni a megoldásra, és meg tudtam barátkozni a magyarázatokkal. De persze azt is megértem, ha valakinél az a bizonyos pont kiüti a WTF-jelzőt. Ezt csak a miheztartás végett mondom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.