Celeste és Jesse mindörökre (Celeste & Jesse Forever)

Celeste (Rashida Jones) és Jesse (Andy Samberg) az egyetem óta legjobb barátok, a házasságuk mégsem tartott túl sokáig. Jelenleg éppen válófélben vannak, de a barátságuk ezt is túlélte, továbbra sem szűntek meg szeretni egymást, egyfolytában együtt lógnak, sőt gyakorlatilag együtt is laknak, még, ha nem is egy fedél alatt. Ők jól elvannak így, de a barátaik már kevésbé tolerálják ezt a látszólagos idillt, mert kimondatlanul is tudják, hogy Celeste és Jesse csak azért töltenek ennyi időt még együtt, mert mindketten félnek továbblépni. Hiába tapossák még csak a harmincas éveiket, félnek attól, hogy nem találnak még egyszer olyasvalakit maguk mellé, aki elfogadja őket olyannak, amilyennek.

Ha olyannak akarjuk látni egy kapcsolat állomásait, amilyen a való életben soha nem lesz, azaz nyálasnak, sziruposnak, és rózsaszínnek, akkor minden további nélkül váltsunk jegyet egy épp aktuális hollywoodi romantikus film vetítésére. Ha viszont tisztában vagyunk vele, hogy az életnek, és így az emberi kapcsolatoknak árnyoldalai is vannak, akkor a Celeste & Jesse Forever nekünk való történet. A független filmek ugyanis valósághűbbek, emberközelibbek, és sokkal de sokkal tanulságosabbak is.

A romantikus filmek általában a kapcsolat kialakulásáról, a kezdeti lépésekről szólnak, pedig a szakítás, és annak velejárói is legalább ennyire érdekesek. Megmutatni, hogy két ember hogyan éli meg az elválás gyötrelmeit, ebben is van potenciál, és hiába keményebb téma az előbb említettnél, némi humorral fűszerezve ez is lehet "szórakoztató". A Celeste & Jesse Forever inkább női oldalról közelíti meg a problémát, ami valószínűleg a forgatókönyvet felerészben jegyző Rashida Jones érdeme, de ez persze nem azt jelenti, hogy a férfi nézőpontja el lenne hanyagolva, egyszerűen csak kevesebb teret kap. Viszont, hogy nem sikkad el, az Andy Samberg remek játékának köszönhető, aki ugyan alapvetően komikus, de karakterének drámai oldalával is könnyedén boldogul.

Nem tudom, Jones és Samberg között civilben milyen kapcsolat van, de olyan természetességgel játszanak, hogy az ember simán elhiszi, hogy a való életben is jó barátok. Korábbi szerepeikből úgy ismerem őket, hogy egyikőjüktől sem áll távol a szabad szájú, olykor kissé vulgáris humor, de soha nem átesve a ló túloldalára. Ez pedig a filmben is tetten érhető, Celeste és Jesse kettősének kifejezetten sajátos a humora, rengeteg olyan belsős poénnal, amit csak ők értenek. Ehhez persze kell némi befogadókészség a néző részéről, de ha már kedveltük a két színészt korábbról, nem fognak túl nagy meglepetést okozni a dilijükkel.

Az elválás nehéz dolog, azonban a baráti viszony fenntartása azután is talán még nehezebb. Mindenki másképp éli meg, de tudnunk kell továbblépni, mind a magunk, mind a másik fél érdekében.