Arthur király: A kard legendája (King Arthur: Legend of the Sword)

2017/08/05. - írta: giskard reventlov

354-king_arthur_legend_of_the_sword.jpg

Korhatáros dark fantasy, ami nyomokban Guy Ritchie-stílusjegyeket tartalmaz. Szórakoztató a végeredmény, de lehetett volna sokkal jobb is.

king_arthur_legend_of_the_sword_182404_798.jpg

Ez van, ha a stúdió visszafogja a rendező kreativitását? Én szinte végig ezt éreztem, a film kettősségét. Mert egyfelől ott van, hogy elég sötéten és mocskosan mutatják be az Arthur-legendát, de 12-es karikával ez csak ennyire működőképes, ugyanakkor időről-időre olyan, mintha a direktor felébredne a kómából, és komplett jelenetekre villantja meg azt, amit én leginkább kedvelek benne: a stílusérzékét.

king_arthur_legend_of_the_sword_182652_046.jpg

Megmondom, mi a baj az előbbi résszel: súlytalan a dráma, nincs elmélyítve kellőképpen, hiába alakít szinte mindenki a tehetségéhez/karizmájához mérten jól. Látjuk az ok-okozati összefüggéseket, össze tudjuk rakni magunkban, hogy mi miért van, de minden papírvékony, túlságosan egydimenziós. Ez pedig oda vezet, hogy sokallni fogjuk a két órás játékidőt.

king_arthur_legend_of_the_sword_183625_869.jpg

Pedig megvan a kivitelezésben a potenciál, és ez az akciójeleneteken és a humorforráson érhető leginkább tetten. Vegyük például azt, amikor Arthur végre igazán használni kezdi a kardot. Nem csak, hogy maga a jelenet intenzív és látványos, hanem az odavezető út is remek, egy kreatív vizuális tobzódás, amint a szereplőink menekülnek Londinium utcáin. A kamerabeállítások és -szögek, a rengeteg testközeli felvétel, illetve az egész jelenet ritmusa elképesztő, az aláfestőzene pedig tökéletes. Ez a menekülés az, ami végül az említett kardhasználatban kulminálódik, ezzel mélységet adva Arthur elhatározásának. Ha ilyen lenne az egész sztori íve is, a világon semmi baj nem lenne. Pedig helyenként a történetmesélésben is odateszi magát a rendező, egy-egy rommá vágott flashback, pergő dialógusokkal, ez mind-mind az a fajta humorforrás, amin a néző jól szórakozik.

king_arthur_legend_of_the_sword_184008_005.jpg

Nem nevezném egyértelműen csalódásnak, inkább a "nem rossz, de a jó, az nem ilyen" kategóriája. Egyszer megérte leülni elé, de túlságosan is látom a hibáit ahhoz, hogy ez a közeljövőben megismétlődhessen.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbara-artalmatlan.blog.hu/api/trackback/id/tr612722122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása