Tarantino odab*szott rendesen.
Nem igazán emlékszem a Becstelen brigantykra, csak arra hogy nem igazán kapott el (lehet, hogy újra kéne néznem?), de basszus ez a filmje nagyon kemény volt. Mindenféle szempontból, és abszolút jó értelemben.
Remekül megírt párbeszédek, zseniális alakítások a főbb szerepekben, feszes történetvezetés, a közel 3 óra ellenére egy percig sem unatkoztam.
De félreértés ne essék, rengeteg a vér és az erőszak, meg a rabszolgákkal való kegyetlenkedés. Szóval ez nem csak egy western, olvasni is kell a sorok között. Szokás azt mondani, hogy filmet rendezni akárki tud, de Tarantino nem akárki, és hát tényleg.
DiCapriot nem tudom eléggé méltatni, évek óta nem láttam tőle sem rossz alakítást, sem rossz filmet, és élete első gonosz szerepében is hihetetlenül jó, kellőképp teátrális és ripacs, viszont kellet az ellenpont Jamie Foxx visszafogott, de hasonlóan jó alakításához. Christoph Waltz szintén remek, de Samuel L. Jackson...
Atyaisten, ha belegondolok, miket el szokott vállalni. Kb. olyan, mintha csak úgy hobbiszinten színészkedne a sok b-kategóriás szutyokban, aztán bevállal valami ilyet, mint ez, és az embernek leesik az álla, annyira állat. Több ilyet, sokkal többet, tényleg nagyon jó lenne.
Csak ajánlani tudom, de nyilván elsősorban rajongóknak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.