Azt hiszem, ha egy átlagember itthon beült erre a filmre moziban, nagyot csalódhatott, és ebben szokás szerint a magyar címferdítés a ludas. Mert bármennyire is fedi le a történetet, egyúttal azt is sugallja, amit egy ilyen filmtől elvár az átlagnéző: autós üldözéseket, kemény szövegeket kemény arcok szájából, és véres leszámolást. És bár megkapjuk az említett alkotóelemeket, de nem úgy, ahogy számítanánk rá, mert a film tempója, sőt egész látványvilága nem az átlagnézőnek való. És megkockáztatom, hogy a színészi játék sem. De ez nem is annyira a filmmel szemben támasztott negatívum, egyszerűen csak lehet, hogy eleve egy szűkebb rétegnek készült.
Egy férfi (Guy Pearce) megáll egy kietlen vidéken lévő krimó előtt, és bemegy inni. Közben három rosszarcú fickó elköti a kocsiját, de a férfi a nyomukba ered, és üldözés közben véletlenül belebotlik az egyik autótolvaj kissé gyengeelméjű öccsébe (Robert Pattinson). Mivel a srác nyilvánvalóan tudja, hová tart a bátyja, emberünk őt használja fel, hogy a fickók nyomára akadjon.
Egyszerű a történet, mint a hullámcsat. De ha ehhez hozzáadjuk, hogy mindez egy ismeretlen eredetű világégés után tíz évvel játszódik a kies ausztrál tájon, már kicsit más a helyzet. Ráadásul "hőseink" motivációiról is csak információmorzsákat tudunk meg. De nem is ez a lényeg. Nem számít igazán, hogy a férfi honnan jött, és merre tartott, amikor megállt az ivónál, fontosabb az, hogy miért ragaszkodik ennyire az autójához? (igen, megkapjuk a választ, de ahhoz végig kell nézni a filmet) De maga a poszt-apokaliptikus környezet sem számít, csak annyira, hogy lássuk, ezen a vidéken ember embernek farkasa, elaljasodtunk, semmivel sem törődünk.
Guy Pearce-től megszoktam már a remek alakításokat, de itt egyszerűen fantasztikus a játéka. Olyan, mintha csak nagy erőfeszítések árán tudná kordában tartani a benne dühöngő állatot, és amikor egy-egy pillanatra átszakad a gát, akkor jobb, ha senki sem áll az útjába.
Viszont a film egyértelműen abszolút meglepetése, Robert "csillámvámpír" Pattinson. Nem játssza le Pearce-t a színről, (nem is lehet rá sok esélye) de nagyon odateszi magát, és felnő a feladathoz. Ráadásul ezzel a frizurával meg borostával jobban hasonlít Dub FX-re, mint saját magára, én a helyében megtartanám. A borostát mindenképp.
A film atmoszférája az első perctől rendkívül feszült, és csak néhány jelenet erejéig enged a gyeplőn, de legalább ennyire lassú folyású a történetvezetés. És gyönyörűen van fényképezve. Az ausztrál vidék amúgy is tökéletesen alkalmas a világégés utáni környezet megjelenítésére, de ehhez még fantasztikus kamerabeállításokat is kapunk. És ami a brutalitást illeti, hát nem finomkodnak: ha teszem azt egy alkudozás közben szét kell loccsantani a fegyverdíler fejét, mert nem enged az árból, akkor megteszik. És a kamera nem fordul el, nyers, szikár, sallangmentes képekkel operál.
Mint említettem, nem való mindenkinek. Számomra megérte ez a bő másfél óra, a vizuális megvalósítások, és a színészi játék miatt mindenképp, de értem, hogy a nagy többségnek miért nem fog tetszeni. Egyhamar én se nézném újra.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.