Csatahajó (Battleship)

Miután tudósok egy csoportja felfedez egy távoli Föld-szerű bolygót, amelyen nagy valószínűséggel kialakulhatott élet, a NASA jelet küld a mélyűrbe, hátha kommunikálni is tudunk velük. Az idegenek válaszként ellátogatnak a Földre, a szándékaik azonban korántsem békések. Mázli, hogy épp egy tengeri hadgyakorlat közepébe csöppennek.

Idegeninváziós scifi-akció, a szegény ember Transformers-e, banális sztorival, néhány kúl beállítással, és csúcsra járatott patriotizmussal. Mindez az itthon Torpedó néven ismert Hasbro-játék alapján. Guilty pleasure látványpékség, de még így is elég feelgood.

Úgy rémlett, hogy kellemes emlékeim vannak erről a filmről, kedvem is támadt újranézni, és rá kellett jönnöm valamire: nem egy nagy truváj, de szórakoztató, és még némi feszültség is van benne. Szándékosan példálóztam amúgy épp a Transformers-szel, mert több szempontból is utánérzés. Egyrészt mindkettő a Hasbro istállójából került ki, másrészt a dizájn is nagyon hasonló, de a Battleship hiába sikkadt el az évek alatt az elképesztő látványfilm-dömpingben, szerintem még így is klasszissal jobb az autóvá alakuló robotok egykaptafára épülő történeténél, mert nem akar több lenni, mint ami.

Peter Berg, rendező eléggé kedvelheti a katonai jellegű témákat, lévén, hogy a The Kingdom és a Lone Survivor mellett ez a film is egyfajta kvázi-háborús környezetben játszódik. Azt, hogy az űrlény-előőrs érkezése időpont és helyszín szempontjából épp egy hadgyakorlat kellős közepére esik, nos azt inkább ne firtassuk, az eredeti játéknak ehhez vajmi kevés köze volt úgyis. Mindez csak jó táptalaj, hogy láthassuk, az amerikai tengerészek (ezúttal a japánokkal karöltve) igen fasza gyerekek, a főhős is pont ezt hivatott hangsúlyozni azzal, hogy bár önpusztító a magatartása, válsághelyzetben azért nem megy a szomszédba némi hősiességért. A direktor azonban nem áll meg itt, hanem egyenesen piedesztálra állítja a harcban elesett katonákat, és a veteránokat, olyannyira, hogy a főhős fizikoterapeuta barátnőjének épp aktuális páciense a való életben is pont ugyanabban az állapotban van, ahogy a filmben (azaz ő nem színész, és a jeleneteiben nincs CGI).

De nincs ezzel gond, mert a rendező elég jó arányérzékkel dolgozik. Amikor már épp azt mondanánk, hogy "na jó, ezt azért ne már", akkor rendszeresen bedob egy dögös zenét (többnyire AC/DC, vagy valami hasonló rock), vagy a már említett kúl beállítások egyikét, ami nagyon sokat dob a hangulaton. Mintha érezné, hol a határ, hogy mi az, ami ugyan pózolás, de még jól néz ki, és nem fordul át bazári ostobaságba (ez az, amiben jelentősen az ő oldala felé mozdul a mérleg nyelve a már szintén említett Transformers-hez képest). Persze a képi világ ettől még nem lesz jobb, hanem marad ugyanaz a kékes-sárgásra filterezett, ami manapság trendi, azaz ebből a szempontból tizenkettő egy tucat. És a beállítások sem roskadoznak az eredetiségről, mert van itt lassítva vonulás, alulról fényképezés vízpárán át, békaperspektíva és lens flare egyfolytában, mintha muszáj lenne. Viszont egy kikacsintás erejéig magát az eredeti Hasbro játékot is megidézik, és inkább értékelhető tiszteletadásnak, semmint kínos erőlködésnek.

Ráadásul a casting sem túl meggyőző. Liam Neeson jól boldogul ugyan (bár kicsit ő is túltolja a dolgot), azonban a főszereplő, Taylor Kitsch...nos itt nem éppen az az antiszínész, aki általában lenni szokott, de továbbra sem értem, miért bíznak rá főszerepet. Hatalmas mázli, hogy itt van nekünk Rihanna, aki nem elég, hogy képes a főhőst alulmúlni, de ráadásnak indokolatlanul sokat is van a vásznon. Komolyan eljátszottam a gondolattal, hogy a kisasszony talán fizetett azért, hogy ennyi játékidőt kapjon, mert, ha nem, akkor valami piszok nagy zsarolást sejtek a háttérben a részéről.

Nem azt mondom, hogy a Battleship egy istentelenül jó film, mert nem több egy szombat esti agydurrantásnál. Azt viszont nem értem, miért áll 5.8 ponton az imdb-n, miközben ez egy tipikus tisztes iparosmunka. Abból viszont eléggé szórakoztató fajta. Nem egy hivatkozási pont, elképzelhető, hogy rossz volt az időzítése is, és azért sem emelkedett ki a tömegből, de erős közepesként szerintem simán ajánlható.