Űrvihar (Geostorm)

A globális felmelegedés okozta károk megelőzésére Jake Lawson (Gerard Butler) kifejleszt egy a Földet körülvevő űrszonda-rendszert, amivel kontrollálni lehet az időjárást. A parancsok teljesítésében és a kormánnyal való együttműködésben azonban már nem jeleskedik ennyire, ezért eltávolítják a projekt éléről, de amikor valaki vagy valakik átveszik az uralmat a rendszer felett, Jake az egyetlen, aki meg tudja akadályozni a katasztrófát.

Gerard Butlernek tényleg valami masszív diákhitele van, hogy ennyi sz*r filmet csinál? De most komolyan, mi lett ennek az amúgy egész tehetséges embernek a karrierjével? Ki mondana önszántából igent egy olyan filmre, aminek Geostorm a címe? Talán Andy Garcia? Vagy Ed Harris? A francba. Mindhárman?

Az ennek a filmnek a legnagyobb baja, hogy túlságosan komolyan veszi magát, miközben zs-kategóriás, direkt a videotékák alsó polcait megcélzó produktumokba illő események vannak benne. Először is Gerard Butler egy olyan tudóst alakít, akinek semmiféle titulusa nincs. Ő a "Nemzetközi Űrállomás Klíma-műveleti Vezetője", de hogy ezt milyen rangban, vagy tudományos háttérrel teszi, az nem derül ki. Tehát nincs doktori címe, nem mérnök, egyszerűen csak tudós, a film pedig elvárja a nézőtől, hogy ezt így be is nyelje. Mert hát skót barátunk az a tudós kinézet amúgy is, teljesen hihető.

Aztán ott van még a tény, hogy az időjárás-ellenőrző gép ötletét gyakorlatilag egy animációs filmből nyúlták. Oké, ez a gép nem éppen palacsintát vagy hamburgert csinál eső gyanánt, de akkor sem túl eredeti ötlet, és hát nyilván nem csak nekem esett le ez a ...khm..."párhuzam". De hagyjuk is, mert közben az Andy Garcia által alakított Elnök szájába ilyen mondatokat adnak:

"- Hogy a fenébe...?
- Hogy? Úgy, hogy kurvára én vagyok az Egyesült Államok elnöke."

Innentől kezdve teljesen mindegy a szövegkörnyezet, ha egy ilyen "azért, mert csak"-típusú válasz van rá, de higgyétek el, kontextusba helyezve még nevetségesebb. Katasztrofális a Geostorm, egyetlen valamirevaló pozitívumot sem tudok felhozni a mentségére. A dialógusok rettenetesen banálisak, a színészek borzasztóak, élükön a főszereplő öccsét és annak barátnőjét alakító Jim Sturgess-Abbie Cornish párosával. Bármiféle kémia, vagy a legminimálisabb hitelesség sincs köztük, az egész hozzájuk kötődő történetszál úgy röhejes és komolyan vehetetlen, ahogy van. A trükkök elképesztően rosszak, a látványvilág totál műtermi, dacára a 120 millió dolláros költségvetésnek. Ráadásul még egy hatalmas visszaszámláló is van, ami mutatja, hogy mennyi van még hátra a katasztrófáig.

Ha eddig nem történt meg, akkor most jött el az a pillanat, hogy feltegyétek az ilyenkor minden további nélkül helyénvaló kérdést: "de akkor mi a francért nézted meg?" Két okom volt rá: 1. hogy nektek ne kelljen látnotok ezt a filmnek még a legnagyobb jóindulattal sem mondható dolgot. 2. tudtam, hogy sz*r lesz, és meg akartam írni, hogy az, de ahhoz előbb látnom kellett. Mert mazochista vagyok.