14 évet kellett várni erre a folytatásra, és már a kezdő képsor nyilvánvalóvá teszi, hogy azoknak készült, akik tényleg várták is, mert percre pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az első rész befejeződött. Ehhez képest nem gondoltam volna, hogy egy aprócska különbség az eredeti címben ennyire reprezentálja majd, amit érzek. Amíg az első rész ugyanis The Incredibles volt, ez már csak Incredibles. Első osztályú szórakozás, de csak egy második rész.
Pedig nem is arról van szó, hogy többet vártam annál, amit kaptam. Örültem a folytatás hírének persze, de nem voltam biztos benne, hogy szükséges is, hogy elkészüljön. Na meg az első rész színvonala is elég magasra helyezte a lécet. Nos, ha a minőséget vesszük alapul, akkor azt kell mondanom, minden további nélkül képes volt megugrani a szintet. Ráadásul mer olyan témákhoz nyúlni, mint a média befolyásoló hatalma, az önállóságra nevelés, illetve a család kontra karrier kérdése. Felnőtt témák, gyerekek által is könnyen befogadható köntösben.
Mégis hiányérzetem van. A gonosz harmatgyengére van megírva, ahogy a motivációi is. Gyakorlatilag szinte azonnal borítékolható a személye. A legkisebb gyerkőc képességeinek felbukkanása meg láthatóan csak két okból került bele a forgatókönyvbe: egyrészt, hogy meglegyen a kötelező cukiság faktor, elvégre mégiscsak gyerekmeséről van szó, másrészt, hogy újra elővehessék Elzát, aki azonban így egycsapásra erőltetetté is vált; az első részben való spontán felbukkanásának nyoma sincs. És nincs olyan jelentőségteljes, még évek múlva is felidézhető jelenet sem, mint az előzményben, amikor Will és Lana elkezdik igazán használni a képességeiket (bár Nyúlányka motoros akciója minden szempontból elképesztően kreatív).
Ami viszont továbbra is hibátlan, az a környezet, illetve az egész design úgy, ahogy van. Az 50-es évek Amerikájának art deco-szerű megjelenítése, a kémfilmekre és noir krimikre emlékeztető történetszálak, a jazzes aláfestőzene, vagy a poénok; mint mondtam, a minőségben semmi kivetnivaló nincs. Szeretem az első részt, pedig korántsem tökéletes, és vártam ezt a folytatást, hogy képes lesz-e felnőni az elődhöz. Nem sok kellett volna hozzá, tényleg, és bőven benne van az újranézés esélye, de ez akkor is csak egy második rész.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.