A kezdő (The Intern)

2016/02/13. - írta: giskard reventlov

240-intern_xxlg.jpg

Ben Whittaker (Robert De Niro), csaknem negyven évig dolgozott ugyanannál a cégnél, de most, hogy nyugdíjba ment, nem igazán van mit csinálnia. A felesége néhány éve hunyt el, Ben azóta próbálja elfoglalni magát, ezért is jön kapóra neki, hogy egy online ruhabolt nyugdíjas gyakornoki állást hirdet. Jules Ostin (Anne Hathaway), a cég vezetője alá osztják be, és bár kapcsolatuk nem indul túl simán, végül mindkettejük számára gyümölcsöző lesz.

A The Intern egy kedves film. Nem az a hangosan nevettetős fajta, inkább csak szinte az elejétől a végéig jól érezzük magunkat tőle. Megvannak a maga hibái, nem kevés klisét is felfedezhetünk benne, nem is fogja megváltani a világot, de egy borongós szombat este, két órányi kikapcsolódást minden gond nélkül biztosít.

the_intern_180017_332.jpg

Alapesetben ritkán nézek ilyen filmeket, leginkább pont az említett klisék miatt, de most viszonylag nyomós okom volt arra, hogy kivételt tegyek. Tisztelem Robert De Niro munkásságát, de az utóbbi időben ritkán élveztem, amit letett az asztalra. Azt hiszem sosem fogom megérteni, ha egy hozzá hasonló kvalitásokkal rendelkező ember lealacsonyítja magát egy megélhetési színész szintjére. Mert ő egy ideje ezt csinálja. Lehet, hogy felnagyítom a dolgot, és lehet, hogy elvétve még vannak jó alakításai is, de amíg bevállal olyanokat is, mint amilyen például a Dirty Grandpa, addig ez lesz a véleményem. Az említett filmnek ugyanis elég volt megnéznem a trailerét, már az minősíthetetlen, konkrétan sajnáltam még azt az időt is, amit az előzetesre elpazaroltam. Igen, tudom, ízlések, és pofonok, és igen, tudom, lehet egy rossz trailerrel is jó a film, de nem, nem akarom megtudni, hogy tévedek-e, és amúgy sem arról a filmről van itt most szó. Csak ki akartam hangsúlyozni, mekkora különbség van a kettő között. Ebben a filmben ugyanis De Niro simán bebizonyítja, hogy van érzéke a finom, intelligens humorhoz, és mindemellett még jó szokásához híven remekül is játszik. Én azt mondom: ha vígjáték, legyen százszor inkább ilyen. Mert bár ebben a két órányi játékidőben többször is kis van hangsúlyozva, hogy Ben mekkora élet- és munkatapasztalattal bír, de szükségtelen. Elég a színész arcára nézni, ott van a ráncaiban, a gesztusaiban, vagy abban, ahogy őszinte meggyőződéssel mondja a megfelelő dolgokat a megfelelő időben.

the_intern_180144_053.jpg

Nem kedvelem különösképpen Anne Hathaway-t. Nem igazán tudom megmagyarázni, nincs vele komoly bajom, azt hiszem ez is egyéni ízlési kérdése, általában egyszerűen csak elviselem, hogy benne van egy adott filmben. Látom, hogy nem játszik rosszul, nem is úgy nézek rá, hogy közben azt gondolom: "legyünk már túl rajta", csak nem az én esetem, sem, mint színész, sem, mint nő. Így álltam neki ennek a filmnek is, ehhez képest egy idő után azt vettem észre, hogy voltaképp kifejezetten szimpatikus nekem Jules figurája. Nem tudom, hogy ez egyedül a színésznő érdeme, vagy ennyire jó a dinamika közte és De Niro között, hogy megkedveltette magát velem, de így van. Nem mondom, hogy ő volt a tökéletes casting, de remek volt, és kész.

the_intern_180254_456.jpg

Egyetlen negatívumot viszont mindenképp ki kell hangsúlyozzak. Nem azért, mert csak az az egy van, hanem, mert olyan, mintha egy másik filmből vágták volna ide, nevezetesen a betöréses jelenet. Értettem, hogy azt a célt szolgálja, hogy kicsit felszökjön a vérnyomásunk, mert addig eléggé "lassú víz partot mos" volt a sztori íve; az ilyen típusú filmekbe mindig kell egy ehhez hasonló pár perc pörgés. A gond a jelenettel az, hogy teljességgel karakteridegen. Amellett, hogy logikátlan a dolog, egy Benhez hasonló fickónak, a többször is kihangsúlyozott tapasztalataival a háta mögött soha az életben nem jutott volna eszébe ez a megoldás, de garantálom, hogy egyetlen random, egy minimális józan paraszti ésszel megáldott embernek sem.

the_intern_180639_910.jpg

Persze nem is vártam el a tökéletességet, felesleges is lett volna. Ha valaki leül egy ilyen film elé, szinte betűre pontosan tudja, mire számíthat, és az esetek többségében mindannyian meg is kapjuk, amire várunk. Most én is pont így jártam: önszántamból valószínűleg nem nézném újra, de egynek teljesen rendben volt.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jobbara-artalmatlan.blog.hu/api/trackback/id/tr738387636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása