Szemfényvesztők 2 (Now You See Me 2)

Három év alatt, egy rendezőcserével a Now You See Me eljutott egy komolyan egyáltalán nem vehető, de pergő ritmusú és szórakoztató heist mozitól egy tökfelesleges folytatásig, amiben minden borzasztóan túl van tolva, azonban semmi nincs megmagyarázva.

Újraolvastam a 2013-as első részről szóló posztot, és két dologra jöttem rá: az egyik, hogy időnként érdemes vissza-visszanézni, hogy az ember tisztában legyen vele, honnan indult, a másik pedig, hogy lehet, hogy nem ártana újranéznem azt a bizonyos első részt, mert én konkrétan jó élményre emlékszem. Na most ez utóbbi fényében a Now You See Me 2 nemes egyszerűséggel pocsék. Mert azzal nincs baj, ha átverik a nézőt, hiszen tulajdonképpen a bűvészek és illuzionisták pontosan ezt csinálják. A gond abból adódik, ha közben hülyének is néznek minket. Vegyük például azt az elképesztően látványos trükköt a trailerből, melynek során a Jesse Eisenberg által játszott Daniel Atlas megállítja a vízcseppeket. Már az előzetes közben is csak bámultam ki a fejemből, hogy ezt akkor így most hogy, kíváncsivá tett a dolog, vajon miféle furmányos úton-módon fogják ezt megmagyarázni? Nos ez két szóban történt meg: stroboszkóp és esőgépek. Ugyan a következő pillanatban hősünk hanyatt esve eltűnik az eső által keltett pocsolyában, csupán a kabátját hagyva hátra, de erről már egy "stroboszkóp és esőgépek"-szintű magyarázatot sem kapunk, mert, hát minek.

Pontosan ilyen az egész film: látszólag minden mindennel összefügg, az összes esemény mögött van valami sokkal nagyobb és szerteágazóbb, de a magyarázatok vagy elmaradnak, vagy az alkotók dobnak pár csontot, és elégedjünk meg velük. Ha jobban belegondolok, a Now You See Me 2 olyan, mint Lizzy Caplan feltűnése a filmben, tökéletesen párhuzamba helyezhetők. Az első részben még szereplő Isla Fisher vagy nem ért rá, vagy nem akarta az amúgy sem élvonalbeli karrierjét lehúzni a klotyón, minden esetre helyettesíteni kellett. És bár a magam részéről kedvelem Lizzy Caplant, nagyjából egy félmondattal elintézik, hogy Isla Fisher karaktere lelépett valahová, így mostantól ő lesz az új csapattag, juhé. De ki ő? Honnan került ide? Milyen kvalitásai vannak, amik alapján beválogatták? Mondom én, akárcsak ez a folytatás: indokolatlan.

És bárcsak azt mondhatnám, hogy Daniel Radcliffe feltűnése üde színfolt, de nem tehetem. Háttérből manipuláló gonosznak súlytalan, és egyáltalán nem félelmetes, pedig ettől eltekintve jól játszik. A poén pedig, hogy a színész évekig alakított egy varázslótanoncot, csak akkor lett volna hatásos, ha a castingját nem lövik el egyből a trailerben. Így az a jelenet, amiben először látjuk, elvileg a film egyik csúcspontjának van szánva, de nem, hogy kitalálható, hanem egyenesen várjuk, hogy megtörténjen, így pedig pont az marad el, amire ki van hegyezve: a hatás.

A fináléban természetesen belengették a harmadik részt, és benne van a pakliban, hogy innen szép feljönni, de ez a film most kivett két órát az életemből, amit már soha nem fogok visszakapni. Épp ezért csak azt tudom mondani, hogy ha el is készül a trilógia záródarabja(?), engem már nem érdekel. Szerintem ezt nem kéne már tovább erőltetni.