Salinger (Rebel in the Rye)

"Fel akarod tenni az életed arra, hogy történeteket mesélsz, tudva, hogy semmit nem kapsz érte cserébe? Ha erre a kérdésre nem a válasz, akkor irány, és keress valami mást, amivel az életed töltöd, mert nem vagy igazi író."

Életrajzi film a XX. század egyik meghatározó irodalmi alakjáról, J.D. Salingerről, fő műve, a Zabhegyező megírásának körülményeiről, valamint arról, hogy miért vonult el a világtól, megfosztva önmagát (ezzel együtt pedig az olvasóit is) a publikálás lehetőségétől.

Különleges kapcsolat van a Zabhegyező és köztem, már első olvasatra kötődést éreztem a könyv főhősével. Mintha Salinger olyan kérdésekre válaszolt volna, amik még meg sem fogalmazódtak bennem. Ritkán fordul elő ilyesmi, de ettől még nem egyedi eset. Számomra azonban ez nagyban befolyásoló tényező volt, Salingert pedig a kedvenc íróim egyikévé avatta. Már készült egy részletgazdag, de közepes dokumentumfilm az íróról, és bár hollywoodiasan dramatizált, mégis azt mondom: a Rebel in the Rye az a film, amit sokkal inkább megérdemelt.

Több szempontból is érdekes ez a film. Egyrészt, mikor láttam az előzetest, rögtön azt gondoltam, ezzel a címmel majd meggyűlik a hazai forgalmazó baja, ha eljut addig egyáltalán. Aztán ott van a tény, hogy bár cseppet sem dokumentarista jellegű a végeredmény, de ezt a lehető legjobb értelemben mondom. Megvan benne az érzelmi töltet, mégis rendkívül informatív, de nem a száraz tényeket öntve a néző nyakába. Harmadrészt azonban nem mehetünk el Kevin Spacey személye mellett sem, azaz nem is annyira a személye, mint inkább az azt övező botrány mellett. Azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy ez az egyik, ha nem a ténylegesen utolsó film, amiben Kevin Spacey-t láthattam, és ezt egyfelől sajnálom, mert most is fantasztikusan játszik, másfelől azonban nem tudtam rá nem úgy nézni, és ez rá is nyomta egy kicsit a bélyegét az összképre.

Pedig Nicholas Hoult szintén remekel Salinger szerepében. Bár nemigen hasonlít az íróra, ez abszolút nem befolyásoló tényező, az alakítása nem hagy hiányérzetet maga után. A Rebel in the Rye pontról pontra végigveszi az író életútját: a kezdeti szárnypróbálgatásokat, a szülői bizalmatlanságot, az elutasításokat, a magánéletét, hogy milyen mély nyomott hagytak rajta a háború borzalmai, és, hogy mindezt hogy volt képes a művein keresztül kiírni magából, ami végül azt a sajátosan szarkasztikus, és senki mással össze nem téveszthető egyedi hangot eredményezte számára. Hoult pedig minden egyes jelenetbe beleteszi tudása legjavát, maximálisan azonosul a karakterrel, míg végül már nem is a színészt látjuk, hanem magát az írót.

A zsáner szemszögéből semmi extrát nem fogunk látni, ez a film is csak olyan, mint az összes többi életrajzi mű, amelyek szintén ugyanilyen drámai felhanggal vannak tálalva. Számomra a téma az, ami miatt szinte az első pillanattól beszippantott a film, és nem is eresztett a stáblistáig. Ettől volt különleges élmény, még, ha nem is egyedi.