Egyedül vagyok azzal a véleményemmel, hogy a Madagaszkár, mint önálló animációs film már a második részre kifulladt? És, hogy a második-harmadik részben összesen nem volt annyi értékelhető poén, mint az első részben egymagában? És, hogy igazából csak egyetlen konstans viccforrás volt mind a három részben, ami végig működött? Helyesebben mondva négy az az egy. Igen, a pingvinek. Nem véletlenül kaptak ők önálló sorozatot, de azt hittem, azután már tényleg nem lehet új bőrt lehúzni a rókáról, hogy maradjunk az állatkerti hasonlatoknál. Hát úgy néz ki, tévedtem. Legalábbis, ami a pingvineket, meg a rókabőrt illeti.
Kapitány, Kowalski, Rico és Közlegény egy rövid eredetsztori után visszatérnek, hogy beugorjanak Fort Knoxba, születésnapi bulit tartani. Mert Közlegény 10 éves. És, hát nyilván nincs is erre alkalmasabb hely Fort Knoxnál. De arra nem számítanak, hogy elrabolja őket a gonosz óriáspolip, Dave, aki múltbeli sérelmeit szeretné rajtuk (és a világ összes pingvinjén) megtorolni. Feltűnik ugyan a színen egy titkos kémszervezet, az Északi Szél, hogy barátainkat megmentsék, de eleinte inkább csak egymásnak tesznek keresztbe. De végül persze kénytelenek összefogni, hogy megakadályozzák Dave galád tervét.
Ez itt kérem szépen egy szinte tökéletes, szombat esti kikapcsolódásra szánt akció- és kémfilm paródia, ami gyerekeknek és (alkalomadtán gyermeklelkű) felnőtteknek egyaránt élvezhető. Rengeteg műfaji kikacsintást kapunk, maga Dave, a polip is leginkább a James Bond-filmek gonoszaira hajaz, de ezzel együtt remekül működik a karakterek közti interakció, a pingvinek csoportdinamikája, és nagyon jó pergők a dialógusok is.
Néhány helyen nekem kicsit megbicsaklott ugyan a lendület, de ilyen apróságokon simán túl tudok lépni, ha maga az összkép ennyire szórakoztató. Mert az. A három Madagaszkár-rész és a pingvines sorozat után lehetett volna ez sokkal rosszabb is - az előbbinek oda is szúrnak egy kicsit -, és persze nyilván a megfelelő hangulatban kapott el, de simán végigvigyorogtam az egészet.
És, ha már dicsértem a dialógusokat, mindenképpen meg kell említsem a szinkront, mert az animációs filmeket még mindig nagyon jól szinkronizáljuk hála istennek. Persze külön kiemelem Reviczky Gábort, mert egyértelműen ő viszi a prímet, és nem csak azért, mert ő a Kapitány.
Tényleg csak ajánlani tudom, de külön fölhívnám a figyelmet, hogy a stáblista alatt is van még egy poén, szóval maradjatok, ha jönnek a betűk, nem kell sokat várni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.