Eseménydús év volt az idei. Példának okáért elértük a 200. posztot, és túl vagyunk a 8000. lapletöltésen is. Igen, így többesszámban, mert nélkületek a blog sem létezne, nem hogy 200 poszt. És mivel a látogatottsági adatok azt mutatják, hogy a lelkesedésetek töretlen, gondoltam, az évet mindenképp valami rendhagyóval zárnám. Hálás vagyok az eddigiekért, és remélhetőleg az ezutániakért is az lehetek. További szócséplés helyett pedig következzen egy összefoglaló azokból a filmekből, amik ilyen vagy olyan módon hatottak rám idén. És ez persze arra is jó, hogy, ha lemaradtatok volna valamiről (a címek természetesen kattinthatóak), most pótolhatjátok, de ez már tényleg mellékes.
|
Meglepődtem, hogy az egyszerű alapfelütés ellenére mennyire jól szórakoztam rajta. Mindegy, hogy milyen nemhez tartozol, egyedülálló vagy, netán kapcsolatban élsz, mindenképp ajánlom, tanulságos lesz. |
|
|
9. Hős6os |
A Disney fuzionált a Marvellel, és kiadtak egy olyan animációs filmet, ami simán elmenne szuperhős-sztorinak is, de közben felnőtteknek (is) való témákat boncolgat. |
|
Na jó, ez például elég egyértelmű volt. Nem csak az, hogy a könyv után tetszeni fog, hanem, hogy helye van a listán. Megvannak a hibái, de a szórakoztató tudományos-fantasztikumra mindig vevő vagyok. |
|
|
A rossz előzetesnek hála hátrányból indult, de végül abszolút kellemes csalódás lett. Olyannyira, hogy még le se pergett a stáblista, már biztos voltam benne, hogy újranézős lesz. |
|
|
Új-Zélandi független filmesek szállították az év számomra legjobb vígjátékát. Ha valamire, hát erre sosem gondoltam volna. Arra meg pláne nem, hogy rövid időn belül kétszer is megnézem, és ugyanazt az élményt nyújtja. |
|
|
5. Maggie |
Arnold Schwarzenegger, a színész. Ráadásul egy kvázi-zombiapokalipszis kellős közepén. Abszurd? Egy kicsit. De egyedülálló élmény, még, ha kissé lassú folyású is. Arnoldot pedig öröm nézni. |
|
4. Ex Machina |
Szeretem az olyan scifit, ami elhiteti, hogy az adott dolgok megtörténhetnek, még, ha a tudomány mai állása iszonyú messze is van ezektől. Fantasztikus karakterek, pazar képi világ és egy gyönyörű robotnő: ehhez most csak ennyi kellett. |
|
3. Agymanók |
Felnőtteknek szóló mese az érzelmekről. Kicsit stilizált, hogy a gyerekek számára is befogadható legyen, de a Pixar beletette minden kreativitását, és ezzel olyat mutattak nekünk a vásznon, mint - megkockáztatom - soha azelőtt. |
|
2. Whiplash |
Itt egy kicsit csalni voltam kénytelen, mert ez gyakorlatilag holtverseny. Mindkét film fantasztikus élmény a maga módján, de választani, vagy ragsort felállítani köztük számomra a lehetetlennel határos. Ahogy a vonatkozó posztokban, így itt sem spoilerezem el egyiket sem, simán csak ajánlom mindkettőt. |
|
+1. Vissza a jövőbe |
Idei írásaim közül azok, amik egy újranézett filmről szólnak, alapból nem kerültek fel a listára, mert így is kénytelen voltam kihagyni néhányat. Listát írni amúgy is olyan, mintha azt kellene eldöntened, melyik ujjadat harapd le. Nehéz ügy. De egy olyan film, mint a Vissza a jövőbe nem maradhat ki! Nem csak a zsenialitása okán, hanem azért sem, mert azon szerencsések közé tartozom, akik ott lehettek a 30. évfordulós nosztalgiavetítésen. Felejthetetlen élmény volt. |
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.